Majdnem egy évszázaddal az indiai zseni felfedezése után egy film, két tükör és egy lézer alkalmazásával valóra vált az örökké kavargó, szuperfolyadékká alakított fény, amely a kvantumszámítógépektől az energiatárolásig rengeteg problémát megoldhat.
A húszas évek elején Satyendra Nath Bose indiai fizikus elküldte egy tanulmányát Albert Einsteinnek. Ebben a feketetest-sugárzásra vonatkozó Planck-törvényt úgy vezette le, hogy a fényt fotonokból álló gázként kezelte. Einstein kiterjesztette Bose elméletét, és azt az előrejelzést adta, hogy abszolút nulla fokra hűtve a részecskék a legalacsonyabb kvantumállapotba kerülnek, és ez az anyag egy új formáját eredményezi, amely nem a klasszikus fizika, hanem a kvantumfizika törvényei szerint viselkedik. Ezt az anyagot Bose–Einstein-kondenzációnak nevezzük, és jellemzően szupravezető és szuperfolyékony tulajdonságai vannak (például zéró kinetikus ellenállása miatt ha felkavarják, örökké kavarog).
A teljes cikk itt olvasható: https://index.hu/tudomany/til/2021/09/16/bose-einstein-kondenzatum-foton-feny-szuperfolyadek/
Anyagmérnök.com 